Linkblog

A mai napon a -19 fok ellenére szinte konvojként indultuk az iskolába kerékpárjainkon, hiszen ma volt az utolsó vizsganap ebben a szemeszterben. Nekem csak egy könnyű vizsgám volt – sport marketing –, de van akinek négy vizsgája is maradt így a végére... A kérdések megválaszolása után önkéntelenül is önelégült mosoly ült az arcomra, hiszen ezáltal hivatalosan is befejeztem itteni tanulmányaim. Már csak pár napon van Jyväskyläban, hiszen pénteken indulunk Helsinkibe. Próbálok mindent lefotózni, amit eddig nem sikerült, találkozni mindenkivel, aki még itt van, és persze egy kis papírmunka is vár rám...

 

Szólj hozzá!

Itteni tartózkodásom alatt jelentősen növekedett a reggeli első étkezés fontossága, hiszen nem tudok akármelyik pillanatban hazaugrani a koliba kedvemre enni-inni, illetve az igénybevétel is komolyabb, mint az otthoni egyetemen… A mai napon a tervezettnél is korábban ébredtem, így lehetőségem nyílt egy nyugodt étkezésre . És még blogolásra is maradt időm!:) A mai adag: 6 darab szendvics, 1 körte – globalizáció áldásos eredményeként hazai –, 1 Kinder tojás – adventi kalendáriumból –, 1 bögre tea és fél liter víz. Így már talán kibírom ebédig…:)

 

Szólj hozzá!

Úszás után egy kis bűvészkedés várt rám, hogy közelebb kerüljek a 2 kredithez. Az órára a régi kampusz közepén található szintén nem mai tornateremben került sor. “Tanár Úr” kicsit csillogtatta tudását, majd mindenki hozzákezdhetett a gyakorláshoz. Instruktorunk közben körbe-körbe járkált, figyelve hibáinkat, illetve tanácsokat adva fejlődésünkhöz. Hamar elszállt a másfél óra, amit különböző mérető labdák és buzogányok dobálásával tölthettünk. Ismét egy kellemes élménnyel lettünk gazdagabbak…

 

Szólj hozzá!

Következő utam a sportórákkal kapcsolatban az uszodába vezetett. Nincs túlzottan nagy szükségem úszásoktatásra – köszönhetően az egykori Team 2000-ZÚK edzői stábjának –, de így legalább szemügyre vehettem az uszodát. Mondanom se kell, volt mit megnézni… Már az öltöző vége felé be lehet nézni az egyik medencébe egy üvegablakon keresztül. Ez egy 25 méteres medence 1-, 3- és 5 méteres tramppal, illetve 5- és 10 méteres toronnyal. Kis gyerkőcök épp hátraszaltókat ugráltak 10 méterről, mikor megérkeztem… Ezen kívül van egy 50 méteres versenymedence, egy hatalmas pezsgőfürdő, ahonnan csúszdán is megközelíthető az alatta lévő élő folyó és élménymedence, valamint van egy hullámmedence is egy komolyabb csúszdával. És persze szaunák az öltözőkben. Mindez egy Alvar Aalto által tervezett hatalmas épületben.

Ezen az órán a gyorszúszás volt terítéken, de kicsit unalmas volt. Edelevvel ketten voltunk külföldiek, így az 5 perces finn beszédet 2 mondatos angol követte. Emiatt a vége felé már kezdtem kicsit fázni, mivel elég sokat álltunk a vízben. De értékelendő, hogy szinte mindent kipróbáltunk, és amennyire 1,5 óra alatt lehet az oktató próbálta csiszolni a technikánkat. Elég rég használtam már úszódeszkát, vagy ellenállást. Nem mondom, hogy kellemes emlékeket idéztek fel bennem ezek a kiegészítők, de jó volt őket újra használni!:)

 

Címkék: sport egyetem finnország úszás uszoda erasmus

Szólj hozzá!

 

Címkék: időjárás finnország

Szólj hozzá!

Második alkalommal is Pavelka Tanár Úrral vágtunk bele a lecsóba, ezúttal az erdőben. Az itteni sípálya megmászásával kezdtük. A csúcsról gyönyörü kilátás volt mind a városra, mind a másik irányban elterülő erdőkre. Közben folyamatosan kaptuk az okítást hogy olvassuk a térképet. Egy idő után be is mentünk az erdőbe egy nagy ösvényen, gondoltam ez piskóta lesz. Aztán egy éles irányváltással irány a lápos erdő... Be kell valljam, előzetesen erre nem számítottam. Tanár úr elég izmos tempót diktált, és már mindenki elvesztette a fonalat merre lehetünk. Egy-egy pihenő alkalmával könnyen felismerhető pontoknál újra magunkra találtunk a térképen, de a következő "rohanások" alkalmával újra és újra elbizonytalanodtunk hollétünket illetően... Kb. 1-1,5 óra után három csoportba verbuválódtunk, és megkaptuk a saját megtalálandó pontjainkat. Mivel néha vezetőnk is elbizonytalanodott hollétünket illetően kicsit elszaladt az idő, és már kezdett sötétedni. Az első pont megtalálása kicsit több időt vett igénybe az optimálisnál, mert Tanár Úr félretájolt minket. Mi meg miért ne hittük volna el neki, hogy ott vagyunk ahol Ő mondja... Az első pontnál kis sárgarépák vártak ránk, a másodiknál – amit ezek után már könnyen megtaláltunk – pedig csokoládé. A tábortűzhöz már teljesen sötétben mentünk. Természetesen egy szűk ösvényen az erdőben... Ott elbeszélgettünk, melegedtünk és kolbászokat sütöttünk. A tervezettnél kicsit hosszabra nyúlt túránk után együtt indultunk vissza a bázishoz. Egy szakaszon mindenki lekapcsolta a lámpályát, mert elvileg a szemünk hozzászokik a sötétséghez. Hát, az enyém annyira nem szokott hozzá, de úgy tűnt a többieké se!:) Sebaj, jó móka volt, és újabb két pecsét került a sportkártyámra...

 

Címkék: finnország erasmus jyvaskyla yliy

Szólj hozzá!

YLIY, azaz az egyetem sportórái, melyekkel 2 kreditet lehet szerezni félévenként. Miután kiderült, hogy nem egyetlen sportágból kell 15 alkalommal megjelenni, hanem 15 különbözőből egyszer-egyszer, neki is láttunk a listából való mazsolázgatásnak. Akit érdekel a választható kurzosok sokszínűsége a következő linken megtalálhatja őket:

https://www.jyu.fi/hallintokeskus/academic-and-student-services/university-sports/program/yliy

Ugyan szeptember vége felé kicsit rosszalkodott a bringám megbízhatóság szempontjából, és már túlvoltam egy hátsó gumi cserén, illetve egy láncjavíttatáson, mégis a kerékpártúrára esett a választásunk. Így október másodikán elindult a pecsétvadászat: aki a kreditszerzés ezen módját választja, annak szereznie kell egy "kék kártyát" az egyetemi sportirodából. Ide kapjuk a pecséteket órák után. A foglalkozások jól szervezettek, limitált létszámmal – minimum és maximum is. A regisztráció egy héttel az óra előtt kezdődik az itteni tanulmányi rendszerben. Nem árt résen lenni, mert néhány sport elég hamar betellik...

De vissza a kerékpártúrához. Már a gyülekezésnél észrevehető volt a kerékpárokból és az öltözékekből, hogy ki finn, és ki külföldi diák. Csoportvezetőnk nem volt más, mint Pavelka Béla tanár úr, aki – nevéből is láthatóan – magyar, így meglehetősen könnyű volt vele a kommunikáció!:) 11 éve itt él, volt válogatott hosszú távú kajakos. Az első instrukciók alapján egy könnyed túrának kellett volna lennie olyan iramban, amiben nem izzadunk meg. Ehhez képest már az elején egy elég izmos 25 percet tekertünk. Felváltva vezettek az erőtől duzzadó sporttársak. Sajnos az idő kicsit ködös volt, néhol már-már horror-filmes érzést kölcsönözve a tájnak.

Első hosszabb pihenőnk az itteni főkikötőnél volt. Étterem, vendégházak, sok-sok hajó és víz. Nagyon szép környék. Persze előtte egy Alvar Aalto által tervezett épületre is szakítottunk pár percet. A karaván ezután a pihenő után kicsit szétszakadt, és a tempó is lassult. Bizony eléggé elfáradtak a kezdetben vitézkedők. Könnyedén értem utol őket a hosszabb emelkedőkön, kivívva ezzel megbecsülésüket, hiszen vasparipám elég viharvertnek tűnik. Több rövid pihenő és csapatbevárás után jutottunk el a szabadtéri szauna múzeumhoz. Mindenféle típusú szaunát láthattunk szerte Finnországból egy falumúzeum szerű körítésben. Ezután földúton kerekeztünk vissza a városba. Béla bá tájékozódási bizonytalanságának köszönhetően pár kilóméterrel hosszabban a tervezettnél... 4 órával és kb. 36 kilóméterrel később megkaptam az első pecsétem a sportkártyámra. Vagyis egyből kettőt, mert ez dupla órának számít. És ezzel kezdetét vette a legizgalmasabb "órám"...:)

 

Címkék: sport egyetem erasmus jyvaskyla yliy

Szólj hozzá!

Második kirándulásunk célállomása a Lapföld-i Rovaniemi volt, a Mikulás lakhelye.

Utunk péntek hajnalban, 5:50-kor indult egy kis kerékpározással a vasútállomásra. Mondanom se kell, hogy jött velünk szembe kocogó még olyan korán is. Nem mellesleg jópár hónapos terhes lehetett... Fél 7-kor indult a vonatunk Jyväskylä-ból, hogy két átszállással és 8,5 órával később már Lapföldön legyünk. Először gyorsan lecuccoltunk a szálláson, és mentünk is tovább az egyetlen jelentős múzeumba a városban, az Artikumba. Szerencsére Rovaniemi elég kicsi, így gyalog is minden könnyedén megközelíthető. Az előbb említett múzeum meglehetősen impozáns épületet kapott. Az íves bejárat egy hatalmas üvegbúrába zárt folyosóval folytatódik, és még egy főút alatt is átmegy. A múzeumben megismerkedhettünk Lapföld kialakulásával, élővilágával, kultúrájával, történelmével. Még egy Tisza-cipős turistát is láttunk, nem akarok tippelni honnan származik... A hosszú nap után korán alvásra került sor, hiszen másnap kirándulásunk fő mozgatórugója, a Mikulás faluja várt ránk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reggel bőséges, svédasztalos reggeli, hogy jól bírjuk a strapát. Talán ezek a reggelik a legjobbak a kirándulásokba...:) A Télapó faluja 8km-re van a várostól pontosan az északi sarkkörön, helyi buszjárattal könnyen megközelíthető. Szinte nyitásra érkeztünk, és egyből a Mikulás felé vettük az irányt. Mindenhol felirat, hogy ne fotózzunk, ne videózzunk. Sebaj, majd biztos lehet venni jó pénzért képet, amit rólunk csinàlnak... Télapó szobájához egy kissé sötét és ijesztő folyosó vezet. A "lakóhely" részbe érve viszont már sokkal kellemesebb hangulat fogadja a látogatót. Megtekinthetjük a Föld forgását lassító szerkezetet, és Mikulàs fotóit külonböző hirességekkel, akik közül csak a Spice Girls-t és Mika Häkkinen-t sikerült felismerni. Szerencsére nem csúcsidőben voltunk, így nem kellett sokat várni a nagy találkozásra. Bár sok kisgyerek is volt, nekem úgy tűnt én vagyok a legizgatottabb!:) Kb. 10 perc alatt sorra kerültünk, és Mikulás egy segédje beengedett minket. Télapó kézfogással üdvözölt minket, illetve kérdezte honnan jöttünk. Itt ez az etikett. A rövid beszélgetés közben a manó készített két képet, és 2-3 perc után jött a váltás. Ennyi jut egy emberre/csoportra. És igen, lehet venni képeket: nagy méretű 70 Euro, közepes 30 (továbbiak 20), 5 darab képeslap 30 és végül a digitális csomag 50 Euro. Ez már nekem való. Személy szerint én mindenféle kiadványt, amit múzeumokban, vagy kiállításokon adnak bluetooth-on fogadnék telefonra és azon nézegetném PDF-formátumban. Egyszerű, hatékony, könnyű tárolni és még fákat se kell kivágni. Az igazat megvallva, ahol adott a lehetőség, én a digitális lehetőséget preferálom... Szóval a csomag: 1 spéci Mikulálos pendrive, rajta a két képpel, ami rólunk készült, a látogatásunk videófelvétele, képek a Télapó lakhelyéről, valamint videó a "Mikulás folyosójáról". Szerencsére Nellit is sikerült meggyőznöm, hogy ez a legracionálisabb választás (kegyesen felajánlva a pendrive-ot), hiszen így annyi képet hivathatunk elő, amennyit csak akarunk. Továbbá exkluzív tartalmakkal is gazdagodunk. Kicsit drága, de ki tudja eljutunk-e még ide valaha. És valamiből etetni kell a szánt húzó rénszarvasokat is... Ezután megannyi boltban és étteremben költhettük a pénzünket mindenféle Mikulásos, rénszarvasos és sarkkörös ajándéktárgyra. Még "Északi sarkkört átlépő igazolvány"-t is lehet venni - igen, nekem is van. "Szerencsére" sem a motor-, sem a kalandpark nem volt nyitva. Ezzel biztos spóroltunk vagy 40-50 Euròt... Volt fenyőfadíszitő verseny, ahol az egyik fát magyar színekbe öltöztették, és ezáltal ösztönözték a látogatókat, hogy adakozzanak a vörösiszap-károsultak javára! Nelli még azzal fokozta az izgalmakat, hogy ezúttal a fényképezőgépét hagyta el. Legközelebb szerintem a fejét fogja... Szerencsére csakúgy, mint eddig mindene, ez is meglett!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hosszú nap után késő délután érkeztünk vissza a városba, ahol még körülnéztünk kicsit. Este szauna, majd a fáradtság miatt ismét korán alvás. Vasárnapra már semmi különös nem maradt a -13 fokos hideg megtapasztalása, és a hazaúton kívül. Az út 8 óra 40 percig tartott, amiból 7 óra 50 percet egyazon vonaton töltöttünk. Mondhatom, volt időm könnyedén befejeznem az újabb tankönyvem (immáron az 5-et) és még eme blogbejegyzést is nagyrészt a vonaton írtam. Méghozzá a telefonomon, tehát ez fontos mérföldkő a blog történetében!:) Tudom, hogy mostanában kicsit lemaradtam az írással, de a hátralévő majd egy hónapban igyekszem minél többször jelentkezni!

 

 

Címkék: finnország mikulás erasmus rovaniemi lapföld

Szólj hozzá!

Néha már én magam sem értem, hogy miért is nem kosárlabdázom?! Elég sokat foglalkozom a játékkal, és elég sok kosaras témájú ruhám, könyvem, ajándéktárgyam van... Szerencsére itt sem kell elszakadnom az atlétika mellett olyannyira szeretett sportágamtól.

Először is van lehetőség játszani. Hétfőn, szerdán és csütörtökön van terem este 6-tól fél 8-ig. Ingyen, hogy sportoljanak az emberek... Előttünk röplabdáznak, utánunk idősebbek játszanak. Igen, néha mi is elmegyünk játszani. Hétfő, csütörtök kezdő szint – és tényleg jön olyan, aki kb. akkor fog először labdát a kezébe –, szerda pedig haladó. Én inkább ezt az időpontot preferálom, de a többiek sajnos nem. 2 hete sajnálatos módon úgy megfogtam a finn Kobe-t, hogy ezen a héten inkább velem akart lenni, ezáltal teljesen elrontva a játék élményét, mert mindent rászórt, ami a keze közé került...

Másodsorban elkezdődött a hazai kosárszezon. Ha a technika ördöge is úgy akarja még a meccseket is tudom nézni! A bajnokságban úgy alakultak a dolgok, hogy megint csak a ZTE veretlen!:p Sokan mondják, hogy mennyit gyengült a csapat, de én nem feltétlenül értek velük egyet. A távozók közül egyedül Hinnant-et hiányolom, de eddig Lorenzo Williams meglehetősen jól pótolja, és Vojvoda is hatalmas igazolás volt. De ami a legfontosabb: szép, szorakoztató CSAPATJÁTÉKOT játszanak! És még egy örömteli hír a csapattal kapcsolatban: a hivatalos ZTE Facebook oldal által indított tippjátékot a héten én nyertem meg, eltalálva a Nyíregyháza elleni különbséget, ezáltal egy Csak a ZTE című könyv boldog tulajdonosává váltam!:) Azért Williams büntetőinél kicsit izgultam a végén...

Harmadik kosárlabdával kapcsolatos hír, hogy még az NBA szezon előtt elindult a Fantasy NBA szezon is a drafttal. Ezen internetes felület által eljátszhatjuk az igazi managerek szerepét, draftolhatunk, cserélhetünk és hetente összecsaphatunk egymással a barátaimmal szervezett ligában a játékosaink való életben mutatott teljesítménye alapján. Szerencsére most magamnak sikerült játékosokat választani, és egy számomra nagyon is szimpatikus csapat került kialakításra. Sokan leírnak, de elérhetőnek érzem a tavaly újoncként megszerzett második helyem...

És végül az NBA! Végre elkezdődött az amerikai profi liga is, ami annyi hátránnyal mindenképpen jár, hogy néha kevesebbett fogok aludni. Már a kezdés is pikáns volt: kedvenc játékosom, Kevin Garnett csapata, a Boston Celtics csapott össze a nyáron eddig felépített imázsát egy perc alatt leromboló LeBron James-szel erősödött Miami Heat-tel. Az öregek megmutatták, hogy ez még mindig csapatsport és pár klasszis játékos még nem garancia a győzelemre... Igazán szerencsésnek tartom magam, hogy jelenleg mindkét általam favorizált csapat, a ZTE és a Boston is igazi, nagybetűs KOSÁRLABDÁT játszik!

 

Címkék: erasmus kosárlabda nba zte jyvaskyla

Szólj hozzá!

Vagyis az első vizsgák, ugyani ahogy a korábbi bejegyzésben említettem egyből dupla vizsgával vágtam a lecsóba! A tanulmányi rend itt kicsit más: a tömbösítések miatt nincs kimondott órarendem, ami az egész félévem során érvényes lenne. Ha vendégelőadók is vannak az mégjobban bekavar, mert előfordul, hogy ők csak hétvégén érnek rá... Viszont így egyszerre csak 2-3 tantárgyam "aktív", szerintem így jobb!

A követelmény többféle lehet: írásbeli vizsgák (irodalom, vagy órai anyag alapján), esszé, tanulmányi napló, csapatmunka, és/vagy prezentáció. Nekem most 2 "book exam"-em volt, azaz írásbeli vizsga kötelező irodalomból. Persze van, hogy több rendelkezésre álló forrásból választhatunk, hogy melyikből akarunk vizsgázni...

Minden tanszéknek megvan a saját vizsganapja. Havonta egy alkalom, nekünk hétfőnként. Egy héttel korábban regisztrálni kell, feltüntetve hogy milyen könyvekből is vizsgázunk. A számonkérés napján nagy tömeg a vizsga helyszíne előtt. ABC sorrendben adják ki a névre szóló borítékokat, így mindenki folyamatosan helyet foglal. Táskák oldalt, egy hely kihagy, szokásos rend. Mindenki egyszerre kezdi, és legalább fél órát benn kell maradni. Nekem most kicsit több idő kellett...:)

Amint látszik ha valaki nem bír magával akár minden vizsgáját megcsinálhatja már szeptemberben. Persze attól az órákra még be kell járni. De nekem tetszik ez a rendszer. Sokkal nagyobb szabadságot ad, folyamatosabb tanulást eredményez, és nem összpontosul minden (tanulás, stressz és kialvatlanság) egyetlen hónapba, mint otthon...

 

Címkék: tanulás egyetem vizsga erasmus

Szólj hozzá!

Ugyan a legtöbb Erasmus-os diákkal ellentétben én főként tanulási céllal jöttem ide, de már-már magamat is meglepem szorgalmammal! Az elmúlt két hét eléggé a tanulás köré összpontosult. Történt ugyanis, hogy a könyvtárban járva kíváncsiságból megnéztem milyen nehéz falat is lesz az eseményszervezés ajánlott irodalma a maga 570 oldalával. Kicsit rémisztő a könyv kinézete, de ha már ott voltam, kivettem. Olyan jól haladtam, hogy megelőlegeztem magamnak egy regsiztrációt a mai vizsgára – 1 héttel kell az adott vizsganap előtt jelentkezni a vizsgára. Hogy még izgalmasabb legyen felvettem egy másik vizsgát is, "Sport Finnországban". Gonoltam a három aprócska, mindössze 60 oldalas könyvek meg se fognak kottyanni. Mondanom sem kell, a majd 750 oldal angol irodalom kissé megfeküdte a gyomrom... Mostanra egy kicsit besokalltam, de így a vizsgák után azt mondom, hogy a héten jöhet egy kis pihenő!:) Így lesz időm szocializálódni, blogolni, és a mostani időjárást figyelembe véve akár téli sportot űzni is.

Címkék: tanulás egyetem erasmus

Szólj hozzá!

A tanárnő azzal a kérdéssel kezdte az első finn órát, hogy miért is akarjuk mi ezt a remek nyelvet tanulni. Hosszas tanakodás után csak az itt tartózkodásom okozta felfokozott lelki állapotot tudtam megemlíteni a finn nyelv iránti komolyabb érdeklődésem alapjaként. Sokat gondolkodva a dolgon arra jutottam, hogy tanulmányaim ezen szakaszában a fő tárgyaimra kéne koncentrálni, illetve hiába tanulni jöttem ide, egy kis szabadidőre nekem is szükségem van. Ezeket a heti 3 finn órával és a hozzá kapcsolódó sok házi feladattal nem láttam biztosítottnak, így leiratkoztam az óráról. Persze vannak nézetek, miszerint sose tudhatom mikor lesz rá szükségem, de ennyi erővel minden könyvet el kéne olvasnom és meg is kéne tanulnom, ami a kezem közé kerül. Ki tudja mikor lesz rá szükségem... Kicsit alátámasztva véltem döntésem helyességét egy külföldi diák elmondása alapján, aki már augusztus eleje óta itt van, mivel jelentkezett az egy hónapos intenzív finn tanfolyamra, ami hétköznaponként több óra tanulást jelentett. Nos, az említett személy semmit nem ért meg a finnek közti társalgásból!:) Persze ez lehet az ő inkompetenciája. Bár én nyilván előnnyel indultam volna, mivel "nyelvrokonságban" vagyunk. Hát persze, mindkét nyelv nagyon furcsának hat egy külföldinek... Még szerencse, hogy minden finn beszél angolul! Köszönhetően többek között a remek oktatásnak, illetve hogy semmit nem szinkronizálnak, ami a televízióban megy! Még a mesék is feliratosak...

Időközben az is kiderült, hogy nem úgy kapok 2 kreditet sportért, ha egy sportági órát 15-ször elvégzek, hanem ha 15 különbözőt egyszer-egyszer... Ezek a YLIY órák, amiről fogalmam sincs minek a rövidítése. Az új információnak köszönhetően neki is álltam összegyűjteni a 15 pecsétet az egyetemi sport kártyámra, ami olyan remek szórakozást nyújt, hogy inkább mindegyikről külön számolok majd be!

 

Címkék: sport finn egyetem

Szólj hozzá!

Megérkezésem után a vásárlási listám második helyére került egy kerékpár beszerzése (az első helyen egy ágy volt). Gyalogláshoz elég nagy távolságok vannak, a tömegközlekedést jelentő buszon pedig 3 Euróba kerül egy jegy. Az előzetesen elképzelt biciklim utcai stílusú, sárhányóval és csomagtartóval. Nem túl nagy elvárások, de az itteni életstílushoz ez a legmegfelelőbb. Sok helyen lehet kerékpárt szerezni. Akár a kollégiumokban is lehet találni embereket, akik huzamosabb ideig itt tartózkodnak, és bicikli-dealerkednek, ugyanis a félévente érkező nagy mennyiségű külföldi diák jó vásárlói alapot biztosít. Üzleti modelljükben minden biciklinek látszó tárgyat eladnak, majd visszavesznek félév végén 40-50%-os áron. Ha szerencséjük van a vásárló fel is tuningolja kicsit, hogy mindennapi használatra alkalmas legyen...

Az én kerékpárom a Jyväskylä-ban híres-neves Ron-nál vettem. A város mágikus alakja központi helyen, az egyetemhez közel futtaja üzletét. Az ominózus sárga ház kertjében százával állnak a biciklik, amiket folyamatosan hoznak hosszabb-rövidebb időszakra működőképes állapotba, majd adják el a sorban álló diákoknak. Akik az elején vettek járművet még ajándék növényt is kaptak a Föld megmentése érdekében. Mindenkiről fénykép készül új büszkeségével, illetve bekerül a jegyzőkönyvbe a neve, származási helye, mennyiért vette a biciklit, és mennyiért fogják visszavenni. Egy Facebook-csoportról is rebesgetnek, ami azonban még nem készült el...

Szóval az én választottam egy meglehetősen idős, akarom mondani sokat megélt darab. Remélem engem is túlél... Kissé kopott festése és fordítva álló kormánya könnyen felismerhetővé teszi bármely bicikliparkolóban, ami nem hátrány egy ilyen kerékpár-kultúrával rendelkező városban. A váz geometriája kényelmes utazást tesz lehetővé. Kezdetben lowrideres stílusban használtam, de miután az ülést a megfelelő pozícióba állítottam, sokkal használhatóbbá vált. A kiegyenesedett testhelyzet segít a forgalom könnyed áttekintésében és városnézéshez is tökéletes! Az egysebességes kontrás drótszamár megfelelő áttételezéssel rendelkezik a kellemes tempójú haladáshoz, de dombon felfelé érzi magát igazán elemében. Az önbecsülés legkisebb szikráját sem hagyom a többszázezres gépekkel közlekedőkben, amikor emelkedőkön úgy megyek el mellettük, mint Jan Ullrich fénykorában a Tour mezőnye mellett.

Ugyan pár napig kellemetlenséget okozott, hogy kilyukadt a hátsó gumi, majd azt megszerelve a lánccal akadtak problémák. De most jobb, mint mikor vettem és egy majd 40km-es túra (részletek később) megtételével újra visszanyerte a bizalmam.

Címkék: kerékpár jyväskylä

Szólj hozzá!

Mivel kis lemaradásban vagyok a blogírással, meg kell szakítanom a kronológiai sorrendet egy váratlan esemény miatt. Ugyanis ma reggel kitekintve az ablakon fehér táj fogadott! Leesett az első hó...:)

 

Címkék: finnország

Szólj hozzá!

A múlt héten kellemetlen "élmény"-ben volt részem, hiszen elkezdtem süllyedni, miközben egyetlen ülő alkalmatlanságomon, a fitballomon ültem... Igen, kilyukadt. Gyors összecsomagolás, blokk keresés, és indulás a boltba, ahol vettem. Megmutattam a vevőszolgálatos hölgynek, oké: "Újat szeretnék, vagy a pénzem vissza?" Én az új fitballt választottam, telefon, fél perc se tellik el, jön egy eladó. Megnézi mi kell, megy és hozza. Tessék, ennyi volt. Köszönöm szépen! Semmi papírmunka, semmi bizonygatás, hogy ez az én hibámból lyukadt ki és hasonló dolgok amik "jómagyar" tapasztalataimból egyből eszembe jutottak a szerencsétlenség történtekor. Itt végre éreztem, hogy a vevő a király!:)

 

Címkék: finnország

Szólj hozzá!

Szólj hozzá!

Elég régen írtam, amiért kicsit szégyenlem is magam... Mindennek az oka egy apró kirándulás volt, ami után újra vissza kellett rázódnom a mindennapi mókuskerékbe.

Eredetileg az iskola által szervezett szentpétervári túrára akartunk elmenni, és egy hónappal a bizonyos nap előtt jelentkezni is akartunk. Ez azonban későnek bizonyult. Annyira elkeseredett voltam, és dühös, hogy azon nyomban az internetre vetettem magam orosz túrákat keresve. Több lehetőséget is találtunk, majd hétfőn (20-án) elhatároztuk, hogy még azon a héten elindulunk. Gyors ügyintézés, pénzutalás és csütörtökön már vonatoztunk is Helsinkibe, ugyanis kompos túrára esett a választásunk. Ez volt az első kompon alvós utazásom, és nagyon tetszett! Meglehetősen impozánsak ezek a hajók, pedig nem is túl komollyal (9 emelet, éttermek, bárok, bolt, szauna, medence) mentünk... Másnap reggel érkeztünk, és indultunk is buszos városnézésre a híresebb látnivalóknál megállókkal tarkítva. Délután kis pihi, ebéd, majd este indulás csónakázni a csatornákon és a Néván. A város így talán még szebb, hiszen nem látszik, hogy piszkos...:) Szombaton reggel indultunk az általam legjobban várt programra, megtekinteni az "orosz Versailles"-t, a Peterhof-ot. Sikerült azt a lehetetlennek tűnő dolgot véghezvinni az építés során, hogy még a barokk stílus díszítettségén is túltettek. Elképesztő a pompa a palotában. A szökőkutak tömkelege pedig lélegzetelállító. Különösképp azzal a kiegészítő információval, hogy pumpák nélkül, csak a gravitáció erejét kihasználva működnek... Ezután még egy "kis" séta a városban, és 10 órás túránk után kicsit megpihentünk az esti étterem előtt. Orosz vezetőnk egy nagyon kellemes helyre vitt minket, ahol természetesen tradicionális orosz ételeket ettem. Vasárnap délelőtt az Ermitázsba vettük az irányt. A hatalmas múzeum már túl sok volt nekünk. 2,5 óra után kijöttünk, ennyi mindent nem lehet egyszerre megnézni... Van ott az ókori egyiptomi leletektől kezdve a palota berendezéseken át egészen Picassokig minden. Hatalmas. Ezt kis szabadidő követte, majd délután indultunk a kikötőbe, ahol ugyanazzal a komppal jöttünk vissza, csak most másik szobát kaptunk. Hétfőn reggel ismét Helsinkiben voltunk, majd jöttünk is "haza", hiszen óránk volt délután...

Összefoglalva fantasztikus élmény volt. Szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam Oroszországba. Bár sokkal "Szovjetuniósabbra" számítottam, sok-sok Lenin- és Sztálin szoborral, adózva a személyi kultusznak, de ehhez képest egy szteroidokon nevelkedett Velencét láthattam főként XVIII-XIX. századi építészeti remekművekkel, temérdek múzeummal és látnivalóval, ami sokkal közelebb van Magyarországhoz, mint Finnország... A későbbiekben majd szeretnék még visszamenni, több mindent is látni!

 

Címkék: túra szentpétervár komp

Szólj hozzá!

Augusztus 8-án a felnőtt országos bajnokság 4x400 méterével számomra véget ért az idei atlétika szezon. A pihenés aktív fajtáját választottam, hiszen másnap már mentem is le a grundra kosárlabdázni. Majd 6 nap múlva már a rendszeres törzserősítést is elkezdtem saját testsúllyal. Volt, hogy ezek után az edzések után dobtam 3-400-at kosárra...

Finnországban az első héten csak kerékpároztam, annyi nehezítéssel, hogy az akkor még bicikli nélkül maradtakat szállítottam a csomagtartómon. Utána már kocogni is eljártam, és a szállásomnál található játszótéren törzserősítést is csináltam. A rendes edzést a héten kezdtem el. Vagyis inkább ráhangolódásnak nevezném az alapozásra. Általában az itteni nagyobb pályán edzem, ahol többek között a 2008-as összetett Európa kupa is volt, és Zsivóczky Attila tartja tízpróbában a pályacsúcsot... A pálya kellemes környezetben, egy dombon található park közepén helyezkedik el. Amennyiben szükséges a parkban tudok emelkedőzni, lépcsőzni, és ösvényeken is futni. Ha pedig rosszra fordulna az idő van egy 200 méteres fedett csarnok – az alagsorban alatta egy jégpályával. Ugyan nem döntött kanyarokkal, de ez legyen a legnagyobb bajom... Ja, és persze a pályahasználat mindenhol ingyenes!

Remélem itt is sikerül rendesen megcsinálni az alapozást, annak ellenére, hogy még ha van is társaságom edzésen, igazából nincs kivel futnom...

 

Címkék: edzés jyväskylä

Szólj hozzá!

12.
szeptember

Kezdődik

Bubibubu  |  Szólj hozzá!

Holnap elkezdődik a suli. Egyenlőre 8 tantárgyam van:

- Sport Finnországban

- Legújabb kutatások sportmenedzsmentben és -szociológiában

- Sport és turizmus

- Sportesemény tervezés és megvalósítás

- Sport és média

- Sportmarketing

- Angol

- Finn

Ezen kívül még lehet felveszek egy sportágat 2 kreditért, és/vagy egy kredit nélküli sportot. Majd meglátom hogy alakulnak a dolgok, mert már az első hetem elég keménynek ígérkezik. Még szombaton is lesz órám, nem is akármennyi: 9:15-től 16:00-ig!!! És mind sportmarketing. Egyenlőre maradjunk annyiban, hogy kíváncsian várom...:)

 

Címkék: egyetem erasmus

Szólj hozzá!

12.
szeptember

A kollégium

Bubibubu  |  1 komment

Ugyan nem ért meglepetésként – hiszen indulásom előtti nap az itteni mentorom említette –, de mégsem esett jól, hogy bútorozatlan szobát kaptam. Ez jelen esetben annyit jelent, hogy a beépített szekrényen kívül más nem is volt a szobámban! És hogy ezzel szemben egy bútorozott szobában mi található? Nos: ágy, asztal, szék, fotel, dohányzóasztal, könyvespolc, beépített szekrény. És persze a konyhában is asztal, székek, amikkel szintén nem rendelkezek. Mindezt 200 euróért havonta...

Ezt az "apróságot" leszámítva teljesen jó a szállás. Juha-val, egy finn sráccal lakom kétszobás apartmanban, akit a beköltözésem óta nem láttam. Külön hálószobák, és közös konyha, illetve fürdőszoba. A szobámba már vettem ágyat, és az erkélyen találtam egy polcot, amit asztalnak is használok. Továbbá a kezdeti Samsonite székem mára már felváltotta egy fitball.

A környezet nagyon szép, erdőben vagyunk és még játszóterem is van!:) Kicsit ugyan messze vagyunk a várostól (5km), de ezt a pár hónapot kibírom ilyen körülmények között is...:)

Címkék: koli

1 komment

Ajánlott érkezésünk napja szeptember elseje volt, emiatt mi is akkor érkeztünk. Mindezt azért, mert másnap kezdődtek az orientációs előadások. Három nap alatt rengeteg információt kaptunk többek között az itteni oktatási rendszerről, egészségügyi szolgáltatásról, kollégiumokról, könyvtárról és sportolási lehetőségekről. Néhol talán túlzó részletességgel, de összességében hasznos volt. Közben elgondolkoztam azon, hogy amikor otthon elsős voltam szívesen meghallgattam volna egy hasonló előadássorozatot. Úgy lehet a Neptun-t is tudnám annyira használni, mint az itteni megfelelőjét, a Korppi-t... És persze az egyetem területét is bejártuk, megtudtuk mi merre található.

A külföldi diákok számára az orientációs program csúcspontja minden bizonnyal a szaunázás volt. Idilli környezetben, egy gyönyörű tó és síugrósáncok mellett ismerkedhettünk a finn szokással. Sokan most először, de mindenkit felfrissített a körülbelül 10 fokos tóban való csobbanás. Utána tűz melletti uzsonna, és kellemes beszélgetés zárta a napot...

 

Címkék: erasmus orientáció

Szólj hozzá!

Jyväskylä Közép-Finnországban található – aminek központja is –, Helsinkitől 270km-rel északra. A 130 ezres lakosságú várost Finnország Athénjaként emlegetik, többek között a nagy múltú, magas fokú és széles körű oktatásának köszönhetően. A városképet legfőképp a dombok, tavak, a Finnországban az egekbe magasztalt Alvar Aalto tervezte épületek és a kerékpárok határozzák meg.

Az előzetes várakozásomnál kicsit nagyobb a város, bár valószínű azért érzem így, mert a kollégium 5 kilóméterre van a központtól. Nagyon kellemes, barátságos légkörű város, élhető belvárossal, gyönyörű kertvárossal. Az utóbbiban található egyszintes faházak a személyes kedvenceim. Mindenki nyugodt, az autósok figyelnek a gyalogosra és a kerékpárosra, akik szinte mindenhol azonos útvonalon közlekedhetnek, amennyiben nincs külön bicikliút.

Ízelítőül itt egy kis videó:

 

Címkék: finnország jyväskylä

Szólj hozzá!

Kedves barátomnak, Baji Balázsnak az Amerikai Egyesült Államokban sportösztöndíjjal eltöltött egy éves kalandjáról írt blogja (bajibalazs.blog.hu) adta az ötletet, hogy én is hasonló módon osszam meg az élményeimet családommal, barátaimmal, és mindenkivel, akit érdekel. Továbbá az is a blogírás mellett szól, hogy ezáltal talán nem kell mindenkinek elmondanom ugyanazt tízszer egymás után. Elég lesz nekik küldenem egy linket arra a kérdésre válaszolva, hogy "Milyen Finnországban?"…:) Persze azért majd igyekszem minden irántam érdeklődőt egyedi történetekkel is szórakoztatni!

Szóval, a lényeg: fél éves Erasmus ösztöndíjnak köszönhetően a 2010/2011-es tanév első félévét a finnországi Jyväskylä-ban tölthetem, és itt tanulhatok sportmenedzsmentet, melyet otthon a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán hallgatok immáron ötödik éve, második éve Master képzésben.
A blogban terveim szerint írok Finnországról, a városról, a suliról, kirándulásokról, edzésekről, bulikról, illetve mindenről ami itt történik.
Időm adta lehetőségek alapján igyekszem rendszeresen jelentkezni, de majd úgyis minden kiderül! Kellemes időtöltést kívánok a blog olvasásához, remélem mindenkinek tetszeni fog, aki veszi a fáradtságot, hogy elolvassa gondolataim, élményeim…

Kámán "Bubi" Bálint

a.k.a. Kewin

U.I.: elnézést a puritán kinézetért, egyenlőre nem nagyon tudok mit kezdeni a CSS-szel. Próbálkozom egy nekem is jobban tetsző honlap létrehozásával, de a lényeg természetesen a tartalmon lesz...:)

 

 

Címkék: blog finnország erasmus jyväskylä

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása